Balázs Elemér Group 15

Az nem árulás, ha a közönségnek is tetszik valami. Mindig azt szoktam mondani, csinálj olyan zenét, ami a közönségnek is tetszik, meg a zenészeknek is! Ha csak a zenészeknek tetszik, az nem jó, sőt nem is biztos, hogy az jó zene. Úgy kell csinálni, hogy szakmailag megtámadhatatlan legyen, és úgy tetsszen a közönségnek. Erre kell törekedni, és Elemér erre törekszik. Hosszú volt az út, amíg az ötvenes évek tiltásából, a hatvanas évek tűrt időszakán át a jazz végre nálunk is elfoglalja méltó helyét, talán eljutott a támogatott műfajok közé. A könyvben megszólalnak azok is, akik ezt az utat szenvedéllyel építették, mint például Szakcsi Lakatos Béla, akinek interjújából a fenti sorokat idéztem. Tizenötödik születésnapját ünnepli a BEG. A jazz világában kevés együttes éli meg ezt a kort, ráadásul úgy, hogy a Balázs Elemér alapította együttes a kezdetektől fogva a zongora, bőgő, gitár, dob, ütős és két énekes felállásban játszik. Elemér és öccse, Józsi körül rövid átmeneti idők után ezeken a posztokon háromszor teljesen kicserélődtek a zenészek az évek során. A riportokból mindhárom korszak meghatározó szereplőit megismerhetjük, akik zenészként, vagy valami más módon kapcsolódtak az együttes életéhez. Ezekben a leírt beszélgetésekben a nyilvános BEG-ügyek mellett, a jazz hazai kibontakozásának történetét is megismerhetjük.